Őszi kutyafuttatás🍂🍁🦮

Kutyafuttatós kör Győrben

Győr Magyarország legrégibb múltra visszatekintő városai közé sorolható, és egyike azoknak a városainknak, melyek kialakulásuktól fogva folyamatosan fontos szerepet töltenek be. Nem véletlenül ezen a ponton alakult ki itt a környező térség, a Kisalföld központja, ez a földrajzi adottságok kedvező együttállásának köszönhető. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Az államalapítás idején püspökséget és ispánságot kapott. A török időben Bécset védő végvár volt. A 17-18. században az erőddé alakult középkori városmag átépülésével Magyarország egyik legszebb barokk városává vált. A 19. század végén ipari központtá fejlődött ki, és az akkor kivívott jelentős szerepet máig őrzi.

Győr a Kisalföld északi részén, annak vízrajzi csomópontjában fekszik, azon a ponton ahol a Bakony északi nyúlványa, a Sokoró hármas dombvonulata a Duna völgyéig leér. Győr a „folyók városa”-ként él a köztudatban, és nem véletlenül, itt éri el a Duna déli mellékágát, a Mosoni-Dunát a Rába és a Rábca, és itt ömlik a Rábába a Marcal is. A város életében a folyók mindig rendkívül fontosak voltak, ezzel indokolható az elnevezés jogossága. A város életében legfontosabb szerepe a Mosoni-Dunának volt, amin keresztül a főág 19. század végén történt szabályozása előtt a hajózás folyt, utóbbi ugyanis a sok zátony, és sziget miatt hajózásra korábban teljesen alkalmatlan volt. Győr így Európa egyik legfőbb vízi útja mentén feküdt, emellett azonban fontos szárazföldi utak is keresztezik itt egymást, ezen utak vezetése, és ezáltal az itteni csomópont kialakulása szintén a földrajzi adottságokon keresztül érthető meg. A Duna mentén haladó szárazföldi útvonal a déli oldalon jött létre, itt ugyanis kevesebb mellékfolyó ömlik belé, így kevesebb az akadály az utazók számára, a két legfontosabb mellékfolyó a déli oldalon a Rábca, és a Rába, melyek Győrnél egy helyen keresztezhetők.
A város kialakulásában fontos szerepe volt a folyók mentén létrejött hordalékkúpoknak, melyek részben teraszok, részben kisebb dombok formájában jelentkeznek. Győr történelmi városmagja a Rába és Duna találkozásnál lévő teraszon jött létre, melyet még a magasabb árvizek sem értek el, közvetlenül a torkolatnál a teraszra egy parti dűne rakódott, ez a mai Káptalandomb, ami alkalmasnak kínálkozott arra, hogy a Rába gázlóit őrizze, ezáltal egy vár építésére nyújtott ősidők óta helyet. Hasonló hordalékkúp található Nádorvárosban is, ez ma Kálvária-dombként ismert. Ezek a megtelepedésre alkalmas árvízmentes magas szintek újabb adottságként jelentek meg, és ezt a helyet a Kisalföld fővárosának helyéül kijelölték.
A városnak ez a helyzete egy fontos kereskedelmi központ kialakulást tette lehetővé, Győr így a Duna menti később ipari centrummá fejlődött kereskedővárosok sorába tartozik, rokonai európai viszonylatban Linz és Regensburg.
A városban kereszteződő fontos útvonalak háborúk idején újból és újból a hadak útjaivá váltak, mely egy olyan küzdelmekkel teli sorsot adott e városnak, melyhez hasonlót még a sok vészt megért magyar városok közt is keveset találunk. Győrnek így a kereskedelmi szerepe mellett a katonai jelentősége is kiemelkedő fontosságú volt, Kosztolányi költői megfogalmazását adta Győr ilyen irányú jelentőségének: „Győr, Kelet és Nyugat közt állj hazámba kedves őr”.